Emelhetik a sebességhatárokat Magyarországon?
Csehországban kísérleti projektként már szeptember végétől engedélyezhetik a 150 km/órás sebességet egyes autópálya-szakaszokon, szigorúan jó időjárás és kedvező forgalmi viszonyok mellett. A kezdeményezés célja a forgalom gördülékenyebbé és hatékonyabbá tétele, miközben a gyorshajtás továbbra is szigorúan büntetendő marad. Hasonló változtatások Magyarországon is napirenden vannak: az új KRESZ az autóutakon 120, az autópályák egyes szakaszain pedig akár 140 km/órás korlátot vezethet be. Ugyanakkor vita tárgya, hogy összességében jó ötlet-e emelni a korlátokon.
Csehországban az autópályákon általánosan 130 km/h a megengedett legnagyobb sebesség. A közúti közlekedési szabályzat módosítása azonban lehetővé teszi, hogy bizonyos korszerűsített autópálya-szakaszokon ezt 150 km/h-ra emeljék. Az első ilyen, 150 km/h-s szakasz most kísérleti projekt keretében indul.
A cél a forgalom zökkenőmentesebb és hatékonyabb áramlása, amit egyelőre csak egyetlen autópálya-szakaszon tapasztalhatnak majd meg a közlekedők – írja a Német Autóklub.
Hol érvényes a magasabb sebességkorlát?
Az intézkedés egyelőre egy szakaszon, az új, de még nem teljesen kész D3-as (Dálnice 3) autópályán lesz érvényes, amely Prágát köti össze az ausztriai Linzzel. Ezek Budweis és Tábor közötti, mintegy 50 kilométeres szakaszon lesznek elhelyezve. A közút- és autópálya-igazgatóság tájékoztatása szerint a tesztüzem szeptember végén indulhat. Ha a dolog beválik, újabb szakaszok követhetik a D1-es autópályán Ostrava irányába, illetve a D11-esen Hradec Králové környékén.
Fontos tudni, hogy a 150 km/h-s táblák csak jó időben és alacsony forgalomnál lesznek érvényben. Eső, köd vagy téli útviszonyok esetén továbbra is a 130 km/h-s korlátozás marad érvényben. A váltakozó táblák telepítését a tervezett indulás előtt fejezik be, a projekt költsége mintegy 2,2 millió euró.
Ugyanakkor Csehország szigorúan fellép a gyorshajtókkal szemben. 2024 elején jelentősen megemelték a bírságokat: aki például lakott területen kívül 50 km/h-val, belterületen pedig 40 km/h-val lépi túl a sebességhatárt, akár 25 ezer cseh koronás (kb. 400 ezer forintos) pénzbüntetésre is számíthat.
Itthon is nőhetnek a sebességhatárok
Magyarországon is napirenden van a sebességhatárok emelése, amelyet az új KRESZ-be foglalhatnak bele. A tervek szerint az autóutakon a jelenlegi 110 km/órás korlátot 120-ra emelhetné az út kezelője, míg az autópályák bizonyos szakaszain akár 140 km/órás gyors szakaszokat is kijelölhetnének. Ez a változtatás az autópályás közlekedést gördülékenyebbé és dinamikusabbá teheti, igazodva a modern járművek teljesítményéhez.
A teherautók, buszok és utánfutót vontató autók számára is kedvezőbb szabályozást hozhat a módosítás: lakott területen kívül minden útszakaszon egységesen 90 km/órás sebességhatárt vezetnének be a mostani 70, illetve autópályán 80 km/órás limit helyett. Ugyanakkor szigorodna a járművek pályára engedhetősége: autóútra és autópályára csak olyan jármű hajthatna fel, amely legalább 70 km/órás sebesség elérésére képes, ez 10 km/órával magasabb a jelenlegi minimumhoz képest.
Nemcsak az autókra, hanem más járművekre is kiterjedne a változás. A traktorok lakott területen kívüli sebességhatárát 60 km/órára emelnék, míg a villamosok zárt pályán akár 70 km/órával is közlekedhetnének. Ezek a módosítások egyszerre célozzák a közlekedés életszerűbb szabályozását és a forgalom hatékonyabb szervezését.
Tényleg jó, ha emelik a korlátot?
A sebességhatárok emelése első ránézésre gyorsabb és kényelmesebb közlekedést ígérhet az autósok számára. Az autópályán kijelölt 140 km/órás szakaszok például lehetővé tennék, hogy a modern, nagy teljesítményű autók tulajdonosai jobban kihasználják járművük képességeit, miközben az autóutakon a 120 km/órás határ gördülékenyebbé teheti a forgalmat. A teherautók és buszok magasabb, egységes 90 km/órás tempója szintén mérsékelheti a sebességkülönbségekből fakadó torlódásokat és előzési helyzeteket.
Ugyanakkor a dolog a szakértők között is vita tárgya, egyesek azzal érvelnek, hogy a magasabb megengedett sebesség nagyobb kockázatokkal járhat. A balesetek következményei 140 km/óránál súlyosabbak lehetnek, és a gyorsabb tempó nagyobb koncentrációt követel a sofőröktől. Az emelt határok ugyanakkor nem kötelező jellegűek: a járművezetők továbbra is saját felelősségük szerint választhatják meg a tempót az út- és forgalmi viszonyoknak megfelelően.
Gazdasági és környezeti szempontból is lehet hatása a változásnak. A nagyobb sebesség általában magasabb fogyasztással és károsanyag-kibocsátással jár, ami hosszabb távon növelheti a közlekedés költségeit és környezetterhelését. Ezzel szemben a teherautók és buszok gyorsítása javíthatja a logisztikai hatékonyságot, és csökkentheti a menetidőt, ami a szállítmányozási szektor számára kedvező lehet.
Szöveg és fotó forrása: