Aranybánya lett az autópálya
Koncessziós aranybánya a sztráda, legalábbis a Mészáros-Szíjj duónak. Kockáztatja-e az EU a megállapodást?
Mi történt? A G7 cikke szerint a 2022 szeptemberében indult, 35 éves koncessziós szerződés keretében a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe került MKIF (Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.) 2022 szeptemberétől 2024 decemberéig összesen 383 milliárd forint koncessziós díjat könyvelt el, és ebből a bevételből 30,9 milliárd forint nettó nyereséget termelt.
Miért fontos ez? A cikk szerint így a harmadik lezárt üzleti évben is hozott, nem pedig elvitt Mészároséktól a sztrádakoncesszió: két év és négy hónap alatt körülbelül 8 százalékát kivették már osztalékként annak a pénznek, amit az állam a NER-es vállalkozók autópályás koncessziós cégeinek adott, hogy üzemeltesse és fejlessze a gyorsforgalmi utakat.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A G7 szerint
a nyereségnek majdnem az egészét – 30,5 milliárd forintot – a tulajdonosokhoz kötődő magántőkealapok vették fel osztalék formájában.
Ugyanakkor az MKIF szerint a tavalyi 542 millió forintos osztalékot – ami a 2024-es eredményből származik – nem fizették ki, hanem a fejlesztésekben részt vevő cégeknek tőkeemelés formájában továbbították. Azaz az összeget megtartották a cégen belül, a cikk szerint az eredménytartalékot növelte.
Kontextus. Bár az MKIF előtt saját becslésük szerint több mint 5000 milliárd forint értékű autópálya-fejlesztés áll a következő évtizedben – köztük az M1 és M7 bővítése, valamint az M200 új nyomvonala –, a tulajdonosok a nyereség nagy részét mégis kivették a cégből. Ez alapján évente átlagosan 556 milliárd forintnyi többletmunka várható.
Hogyan tovább? Az építési és felújítási feladatok – tenderek nélkül – a Mészároshoz és Szíjjhoz köthető cégekhez kerülhetnek, elvégre a két legjelentősebb hazai építőipari vállaltcsoportról beszélünk.
Ez együtt egy rendkívül nyerő kombináció: az állam fizet, a haszon pedig visszajut a tulajdonosi körhöz – hiszen épp ők építik és üzemeltetik a sztrádákat.
Komolyabb kockázatot egyedül egy esetleges uniós kötelezettségszegési döntés jelenthet, amely akár a 14 000 milliárd forintos koncessziós szerződés felbontásához is vezethet – írja a G7.
Szöveg és fotó forrása: