Olyan modern autópálya-szakasz készült el itthon, amilyen még soha

Világviszonylatban is kiemelkedő fejlesztés zárult le az M1–M7 autópálya közös szakaszán.

Nemrég helyezték üzembe azt a digitális rendszert, amely a forgalom valós idejű érzékelése és modellezése révén a jövő közúti közlekedésének alapvető építőeleme lesz. A most felépült infrastruktúra nem csupán az okos vezetéstámogatás mintaprojektje, hanem az önvezetési funkciókkal kapcsolatos autóipari fejlesztések ideális tesztkörnyezete is egyben.

Az Eureka Central System projekt keretében, a Magyar Közút és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) együttműködésében megvalósuló fejlesztés részeként az M1–M7 autópálya mintegy 800 méternyi budaörsi közös szakaszán 39 különböző szenzort helyeztek el, amelyek valós időben figyelik a járművek mozgását a kijelölt útszakasz mindkét oldalán, az így kapott információkat pedig folyamatosan továbbítják a cég adatközpontjába.

A BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Gépjárműtechológia Tanszékének munkatársai elvégezték a kihelyezett műszerek (radarok, lézeralapú távérzékelők [LIDAR], hőkamerák és különböző látószögű optikai kamerák) kalibrálását, valamint kidolgozták és betanították a mesterségesintelligencia-alapú modelleket, amely tevékenységek eredményeként mára a rendszer képessé vált előállítani a kijelölt útszakasz teljes digitális leképezését.

Ebben a „digitális iker” néven futó rendszerben valós időben jelenik meg az autópálya összes tereptárgya, valamint az ott közlekedő valamennyi jármű is.

A digitális iker alkalmas arra, hogy olyan információkkal is ellássa a közlekedésben részt vevőket, amelyeket az adott járművek saját szenzorok hiányában vagy aktuális elhelyezkedésük miatt, képtelenek szolgáltatni.

Ily módon távolabbi vagy takarásban zajló eseményekről is pontos információkat nyújthat a közlekedőknek, aminek nyomán kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá válhat a haladás, javulhat a reakcióidő, ami végső soron a balesetek számának csökkenésében is tetten érhető lesz.

Az M1–M7 autópálya okosszakasza a jelenlegi 800 méterről hónapokon belül 1500 méteresre bővül, tovább növelve a tesztelési lehetőségeket. Az itt nyert értékes tapasztalatokra építve kezdődhet majd meg a jövő közlekedésének alapját képező intelligens forgalomirányítás infrastruktúrájának nagyobb léptékű kiépítése, amely fejlesztés egyik kiemelt célja a balesetek számának már említett drasztikus visszaszorítása.

Ezen balesetek megelőzése az emberi életek védelmén túl komoly gazdasági előnnyel is jár: ma egyetlen baleset miatti forgalomleállás óránként átlagosan 50-60 millió forintos kárt okoz. Emellett egy ilyen rendszer képes olyan dinamikus forgalomirányítási műveletek önálló, biztonságos végrehajtására is, mint például a leállósávok helyzetfüggő használata: túl nagy forgalom esetén – amennyiben azt a forgalmi helyzet megengedi – időlegesen a leállósávokat is bevonja a forgalomba.