Növekszik a halottak és sérültek száma az útjainkon

Romlott több fontos statisztika, és történt egy soha nem látott változás: már nem a gyorshajtás a leggyakoribb oka a közlekedési baleseteknek.

Többen sérültek meg közlekedési balesetben 2024 első felében, mint tavaly ilyenkor.
Növekedett az elhunytak száma is az utakon, miközben kevesebb a halálos baleset.
Már nem a sebességhatár átlépése a legfőbb szabályszegés.
Csökkent a részegek száma, józanul okozunk több tragédiát.
Megmutatjuk a vármegyék sorrendjét arról, hol a legnagyobb probléma az alkohol.
És itt az első hivatalos adat a rolleresek okozta balesetekről.

Szomorú képet festenek a Magyarország úthálózata nevű csatatérről az elmúlt hét balesetes hírei. Meghalt az autó roncsai alá szorult sofőr Hajdú-Biharban, ketten meghaltak Somogyban egy személyautó és busz ütközésekor, halálos motoros baleset a Mátrában.

Az elmúlt fél év hivatalos adatai alapján sajnos ilyen volt 2024 nagy része, szinte minden fontos közlekedési balesetes statisztika romlott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerint az első hat hónapban. 10,5 százalékkal a legnagyobb emelkedést a közlekedési balesetben meghaltak vagy megsérültek száma nevű táblázatban látni: hat hónap alatt 879-cel több emberhez kellett mentőt hívni az utakra, a teljes, féléves szám 9274.

Érdemes elgondolkodni rajta, hogy átlagolva ez azt jelenti, 2024 első felének minden egyes napján 50-nél több ember volt érintett sérüléses vagy halálos közlekedési balesetben. Ráadásul az idei az elmúlt öt esztendő legrosszabb első féléves statisztikája.

Három százalékkal emelkedett a közlekedési balesetben meghaltak száma is 2024 első felében (218 vs. 211), ami azért különösen elgondolkodtató, mert ebben az időszakban 2,1 százalékkal csökkent a halálos közúti közlekedési balesetek száma (189-re 193-ról).

Ennek a két statisztikának elvileg éppen ellenkező irányba kellene tartósan és folyamatosan változnia egymáshoz képest, hiszen az általunk használt gépjárműállomány egésze évről évre egyre biztonságosabbá válik. Csak személyautóból százezernél több vadonatúj példány áll forgalomba évente sokkal komolyabb aktív és passzív védelmi rendszerekkel, több légzsákkal, jobb fékekkel, masszívabb ütközési zónákkal stb., mint az évente tízezrével 30-40 évesen forgalomból kivont öreg roncsok. Vagyis egy-egy balesetre elvileg évről évre kevesebb halottnak kellene jutni amiatt, hogy egyre jobban védik az autók az utastérben utazókat. Ezen felül a gyalogosgázolások csökkenését is egyre precízebb rendszerek segítik, amelyek egyre több közlekedési helyzetben önmaguktól megállítják a járműveket a vezető beavatkozása nélkül.
A fejlesztések azonban csak akkor válhatnak több életet megmentő valósággá, ha közben nem növekszik a szabálytalanságok száma és nem emelkedik az átlagos haladási sebesség. Csakhogy amint nemrég a Vezess által megszerzett rendőrségi statisztikákból kiderült, minden korábbinál több gyorshajtásos bírságot szórt szét az ORFK az első félévben. Érdemes megnézni, mennyi gyorshajtás jut 2024-ben egy napra.

Romlottak más fontos statisztikák is idén, 9,2 százalékkal nőtt a közúti közlekedési balesetek során súlyosan sérültek száma (2199-re 2013-ról), és 11 százalékkal emelkedett a könnyen sérültek száma (6857-re 6171-ről) 2024 első felében a múlt esztendő azonos időszakához képest. Előbbi az elmúlt öt év második legrosszabb adata, utóbbi a legrosszabb 2020 és 2024 között.

Józanok okozzák a baleseteket

A hivatalos rendőrségi statisztikák szerint folyamatosan és örömteli mértékben csökken az ittasan okozott személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma nálunk, idén 14,6 százalékkal (398-ra 466-ról). Öt éves időszakot nézve kimondottan látványos a változás (628 volt 2020 első felében), az egymillió alkoholista országában meglepően alacsonyak ezek a számok.

Egyet csavarva a statisztika vizsgálatán, az hogy a 6818 személysérüléses balesetből 398-at okoztak ittasan, azt is jelenti, hogy 6420-at józan járművezetők, józan kerékpárosok és józan gyalogosok okoztak. Valamint józan rolleresek – ők lejjebb még előkerülnek. Vagyis a közúti balesetek messze több mint 90 százalékát nem lehet az alkohol látást zavaró és reflex-tompító hatására fogni Magyarországon, szinte mindnél tiszta fejjel hibáznak a közlekedők.

Érdekes a vármegyék és Budapest sorrendje aszerint, hogy az adott közigazgatási területen okozott személysérüléses közlekedési baleseteknek mennyi százalékát okozták piásan 2024 első hat hónapjában.

1.	Fejér	11,3 százalék
2.	Nógrád	11,1 százalék
3.	Vas	10,6 százalék
4.	Baranya	7,8 százalék
5.	Csongrád	7 százalék

Budapest a húszas lista utolsó előtti helyén áll 3,4 százalékos aránnyal. Az elmúlt egy évben Somogy vármegye statisztikáiban látszik a legnagyobb javulás félév/félév összehasonlításban (-4,7 százalék), Fejérben romlott a leginkább a helyzet (+5,5 százalék). Itt többet kellene szondáztatni.

Végül még egy változás, némi késéssel követve a közlekedési szokások változását, megjelentek a hivatalos rendőrségi statisztikában is az ilyen-olyan rollerek, segway-ek, elektromos egykerekűek. Az összefoglaló nevükön mikromobilitási eszközök nevű csoport járműveivel 178 személysérüléses közlekedési balesetet okoztak.

Az ORFK szerint már közel annyit, mint országszerte a gyalogosok. Holott nyilvánvalóan óriási a számbeli különbség a két csoport között.

1.	Személygépkocsi	4511	66 százalék
2.	Kerékpár	653	10 százalék
3.	Tehergépkocsi	498	7 százalék
4.	Gyalogos	278	4 százalék
5.	Motorkerékpár	271	3 százalék
6.	Segédmotorkerékpár	235	3 százalék

Szöveg és fotó forrása: http://vezess.hu